A kétévente megrendezett lipcsei Denkmal kiállításon a műemlékvédelem technikáinak és innovációinak széles körű spektruma mellett a német tartományok és a szövetség e téren működő intézményeinek aktuális működése is alaposan megismerhető. A szövetségi szintű műemlékvédelem "pillérei" a Deutsche Stiftung Denkmalschutz, a Deutsches Nationalkomitee für Denkmalpflege, valamint a civil szervezetként működő Vereinigung der Landesdenkmalpfleger (Tartományi Műemlékvédők Egyesülete). Az utóbbi szervezet standján a Denkmal kiállításokon kétévente váltják egymást a szakmai munkacsoportok bemutatkozásai. 2016-ban az épületkutatással foglalkozó munkacsoporton volt a sor, az ismertetőmben elsősorban ezzel foglalkozom.
Az épületkutatás helyzete
"A jó épületkutatásnak is kell a cégér." Így értékelhetjük az épületkutatásról szóló stand tanulságait. Ez a megállapítás válaszként értelmezhető arra a kérdésre, amely bő tíz éve forog a szakmai köztudatban: „Szüksége van-e az épületkutatásnak új marketingstratégiákra?” - melyet a szakterület németországi helyzetéről szóló 2005-ös kötetben megjelent felvezető tanulmánya címében Johannes Cramer tett fel.[1]
A német szakemberek úgy ítélik meg, hogy a szakterület és a műemlékvédelem egésze – a kétezres évek elejétől jól érzékelhetően vesztett korábbi pozíciójából, és útkeresésben van. A 2005-ös kötet szerzői, elsősorban Cramer, Peter Goralczyk, Ulrich Grossmann és Mathias Donath ezt a társadalom múlthoz való megváltozott hozzáállására, az erőforrások csökkenésére, a módszerek rugalmatlanságára és az eredmények nem megfelelő kommunikációjára vezették vissza.
A kiállításon felépített stand állványszerkezetből épített, az egész kiállítási csarnokban kimagasló toronyszerű építménye a minden oldalon megjelenített programadó üzenettel az épületkutatás műemlékvédelemben betöltött szerepére hívta fel a figyelmet. A kutatás pozícionálásának módja, annak eszközkészlete újszerű, ezért érdemes áttekinteni.
Fogalmak
Önmagában figyelemre és irigylésre méltó tény, hogy a németországi épületkutatók egy a tevékenységet széles körben közvetíteni képes, kidolgozott fogalomrendszerrel álltak ki a nyilvánosság elé. Amikor eredményeik átvételének lehetőségeit mérlegeljük, az első dolog, amely a standdal kapcsolatban szembesülni kell, hogy a megfelelően alkalmazható fogalomkészlet alapvető kérdés: az eredmények és módszerek átvételének képessége a gondolkodásmódon keresztül a fogalomalkotás, és ezáltal a fogalomrendszer használatának képességével egyértelműen összefügg.
A stand három oldalon olvasható programadó üzenetét: „Historische Bauforschung schafft Grundlagen” rögtön nem könnyű hasonlóan hangzatos módon és azonos jelentéstartalommal magyarra átültetni - talán valahogy így hangozhat: "Az épületkutatás támpontokat ad."
Intézményi háttér és társadalmi megalapozottság
Németországban a műemlékfogalom és az intézményi háttér meglehetősen stabilnak mondható. Amikor a szakemberek a szakmagyakorlás helyzetének romlásáról számolnak be, ezt természetesen fontos komolyan venni, de tőlünk nézve épp olyan fontos látni ehhez a műemlékvédelem általános helyzetét. Valamennyi tartományban szakhatóságként műemlékvédelmi hivatal (Denkmalamt, Landesamt für Denkmalpflege) működik ma is. A műemlékfogalom szerencsésen alakult abból a szempontból, hogy a máltai egyezményt követően a meglevő Denkmal kifejezés integrálta magába a régészeti örökséget.
A műemlékvédelem társadalmi elismertségét Európa egyik legerősebb anyagi ösztönző eszköze, a személyi jövedelemadóban érvényre juttatható adójóváírás alapozza meg. Így például - amint az a kiállításon beszerezhető [2] kiadványukból kiderül - egyedül Bajorországban 2013-ban és ezt megelőzően is a különböző állami és szövetségi támogatások, alapítványok jelentős célzott forrásain kívül csak az adókedvezmény révén is évente nagyjából 250 000 000 euró, azaz nagyjából évi 75 milliárd Ft-nak megfelelő összeg jutott a műemlékek karbantartására és felújítására.
Az üzenet
A kiállítást rendező Astrid Obermann sorait érdemes idézni kiállításról készült kiadvány bevezetőjéből:
„Az épületkutatás … támpontokat ad a műemlékek vizsgálatához és fenntartásához.
Az épületeket forrásként tárja fel. Ennek során dokumentálja és értelmezi a keletkezés, használat és változtatások fennmaradt nyomait egy-egy épületen, a megfigyeléseket építéstörténeti összefüggésbe rendezi és az eredményeket szöveges és képi forrásokkal veti össze. Az így nyert felismerések segítenek az épületeket történetükben megérteni, képet alkotni keletkezésükről, változásukról és fejlődésükről. Pontosítja a műemléki értéket, és lehetővé teszi a szerkezeti és egyéb összefüggések átfogó megismerését.”
Az épületeket forrásként tárja fel. Ennek során dokumentálja és értelmezi a keletkezés, használat és változtatások fennmaradt nyomait egy-egy épületen, a megfigyeléseket építéstörténeti összefüggésbe rendezi és az eredményeket szöveges és képi forrásokkal veti össze. Az így nyert felismerések segítenek az épületeket történetükben megérteni, képet alkotni keletkezésükről, változásukról és fejlődésükről. Pontosítja a műemléki értéket, és lehetővé teszi a szerkezeti és egyéb összefüggések átfogó megismerését.”
Az épületkutatás működését három lényegi szakaszra tagolva mutatta be a kiállítás, e szakaszok a dokumentáció (Dokumentation), az értékelés (Bewertung) és az alkalmazás (Durchsetzung). A magyarban inkább a dokumentálás-értelmezés fogalompár a kézenfekvő, és ezzel akár teljesnek is tűnhetne a kutató feladatának meghatározása. A dokumentálás kapcsán altémaként ismertette a kiállítás az írott és a képi források kutatását, az alakhelyes felmérés, és külön is a digitális felmérést és a háromdimenziós fotogrammetriát (structure-from-motion).
A digitális felmérés területén különleges teljesítmény, ugyanakkor módszertanilag lényeges példa egy középkori eredetű templomtorony teljes homlokzatainak dokumentálása, felállványozott állapotban végzett fotózás és mérés alapján, összeillesztett, egybefüggő ortofotóval.
A második nagy szakasz kapcsán "értékelés", mint az elsődleges szintű feldolgozásra használt kifejezés azért szerencsés, mert a műemlékvédelem kulcsfogalmához, az értékhez jelent kapcsolódást. Ugyanakkor fontos a harmadik fázis megfogalmazása és kiemelése, ami ilyen módon a kiállítás egyik fontos eredménye: ez mutat rá arra, hogy az eredmények átadásának, gyakorlatba való átültetésének módja a műemlékvédelemhez való gyakorlati kapcsolódás miatt hangsúlyos témaként kezelendő.
A digitális felmérés területén különleges teljesítmény, ugyanakkor módszertanilag lényeges példa egy középkori eredetű templomtorony teljes homlokzatainak dokumentálása, felállványozott állapotban végzett fotózás és mérés alapján, összeillesztett, egybefüggő ortofotóval.
A második nagy szakasz kapcsán "értékelés", mint az elsődleges szintű feldolgozásra használt kifejezés azért szerencsés, mert a műemlékvédelem kulcsfogalmához, az értékhez jelent kapcsolódást. Ugyanakkor fontos a harmadik fázis megfogalmazása és kiemelése, ami ilyen módon a kiállítás egyik fontos eredménye: ez mutat rá arra, hogy az eredmények átadásának, gyakorlatba való átültetésének módja a műemlékvédelemhez való gyakorlati kapcsolódás miatt hangsúlyos témaként kezelendő.
E harmadik fázis elkülönítése az értékeléstől a kiállításon mutat némi következetlenséget és kidolgozatlanságot, ami talán az előképek nem elegendő voltával magyarázható.
Az ide sorolt legfontosabb munkafázisok az építészeti bemutatás, a rajzi rekonstrukció és a regionális tipológia, ezek mellett az építéstörténet műszaki szempontú tanulságait és hasznosítását sorolják ide. Az utóbbihoz tartozik az építőanyagok és szerkezetek korszak szerinti megkülönböztetésének és differenciált kezelésének elősegítése („diagnosztika”), illetve a javítások történetének feltérképezése (Reparaturgeschichte).
A a látogatók a standon kihelyezett állványról az épületkutatásról készült látványos és ötletes grafikai kivitelű képeslapsorozatot magukkal is hozhattak. Az egyes lapokon a Bauforschung szóban felfedezhető auf igekötő egy-egy, az épületkutatás céljára, értelmére vonatkoztatott mottószerű szóval összekapcsolva, egy-egy aktuális, értékes kutatási eredmény grafikai megjelenítése látható, amely egy fotóval együtt az épületkutatás munkamódszereit is szemlélteti. A képeslapokon szereplő játékos tükrözések a Bauforschung szóval véleményem szerint éppen a kutatás megvilágosító, tisztázó erejére, jelentőségére tudják felhívni a figyelmet és ezt valóban hatásosan teszik. A lapok hátulján az adott képen bemutatott kutatási eredmény rövid ismertetése, és az épületkutatás jelentőségét a legtömörebben összefoglaló rövid szöveg olvasható. Ismét csak hozzávetőleges fordítás: „Az épületkutatás felfedez. Az épületkutatás megmutatja, ami el van rejtve. Az épületkutatás szükséges nem csak a műemlékek épített alakulásának, hanem szerkezeti sajátosságaik és kártérképeik tisztázásához is. Ez ismereteket jelent, egyszerűsíti a felújítást és költségeket takarít meg.”
(Bauforschung deckt auf. Bauforschung zeigt was dahinter steckt. Bauforschung is erforderlich, um den baulichen Wandel, aber auch konstruktiven Eigenheiten und Schadensbilder von Denkmälern zu klären. Das schafft Wissen, vereinfacht die Sanierung und spart Kosten.)
Az írást ilyen képeslapokkal illusztráltam.
A kiállításhoz szöveges-képes dokumentáció készült, melyet a kiállítást követően digitális formában elérhető [3] az egyesület honlapján.
A standon ezen kívül az újabb épületkutatási kiadványok, elsősorban monográfiák és tanulmánykötetek széles kínálata volt megtalálható és megvásárolható, emellett olyan információs, tájékoztató anyagok is, mint például Szász-Anhalt tartomány műemlékvédelmi hivatalának jól használható és gyakorlatias útmutatója az épületkutatáshoz és dokumentáláshoz.[4]
Tapasztalatként annyi mindenképpen kijelenthető: a német tartományi épületkutatók munkacsoportjának egyértelműen fontos eredménye az épületkutatásról, mint szakterületről való és pozitív, érthető és összeszedett, ugyanakkor árnyalt kép kialakítása és kommunikációja.
A Denkmal kiállításon e témához kapcsolódtak még több cég illetve felsőoktatási intézmény digitális épületfelmérés és dokumentáció témájában bemutatott munkái és technikai megoldásai, így a Fokus, az ArcTron cégek, a wiesbadeni Hochschule Rhein-Main és a drezdai Hochschule für Technik und Wirtschaft dokumentálással illetve épületkutatással foglalkozó tanszékei. Az utóbbi tanszék a digitális elméleti rekonstrukciók terén kialakított kísérleti adatkezelési rendszerét is bemutatta, a kiállításon is partnereket keresve a műemlékvédelem terén a további fejlesztéshez.
Rácz Miklós
Jegyzetek:
[1] Johannes Cramer - Peter Goralczyk - Dirk Schumann (szerk.): Bauforschung. Eine kritische Revision. Historische Bauforschung zwischen Marketingstrategien und öffentlichem Abseits. Berlin 2005
[2] Denkmalschutz und Denkmalpflege in Bayern 2020: Bewahren durch Erklären und Unterstützen.
Denkmalpflege Themen 6/2015. http://www.blfd.bayern.de/medien/themen6_2020.pdf
[3] Historische Bauforschung schafft Grundlagen. Dokumentation der VDL-Ausstellung auf der „denkmal 2016“ vom 10.-12.11.2016 in Leipzig. Eine Ausstellung der Arbeitsgruppe Historische Bauforschung der Vereinigung der Landesdenkmalpfleger in der Bundesrepublik Deutschland. http://www.vdl-denkmalpflege.de/fileadmin/dateien/Brosch%C3%BCren/2016_Historische_Bauforschung_schafft_Grundlagen.pdf
[4] Praktische Denkmalpflege. Handreichung zur Bestandsuntersuchung und Dokumentation. Halle 2010. http://www.lda-lsa.de/fileadmin/bilder/baudenkmalpflege/Hr_Bestand_Dokum.pdf
