„Az európai integráció távolinak tűnik, amíg az olasz esőkabátok elegánsak, a holland esőkabátok pedig vízállóak” – a megfigyelés, mely még a szűkebb EU-ban állítólag egy holland tudóstól származik, jól példázza, hogy az adminisztratív szinten egységesülő Európában mások és mások az adottságok, a helyi kulturális értékek, és bőven van mit tanulnunk egymástól, ha az eredményesség iránt szkeptikus is.
Öniróniájával együtt, melyet enyhíthet számunkra az, hogy erős széllökésekkel kísért esőben nehéz elegánsnak maradni, tanúskodik arról is, hogy a hollandok a szép látszattal szemben az egyszerű és jól működő megoldásokat részesítik előnyben.
Talán nem véletlen, hogy Európában elsők között a civil alapon működő holland épületkutatók készítettek a műemlékvédelemben alkalmazásra javasolt épületkutatási „vezérfonalat”, egy olyan fajta, sokoldalú egyeztetésekből született „módszertani tisztogatást”, melyre, amint a közelmúlt szakmai állásfoglalásai egyértelműen jelzik, nálunk is szükség lenne.
Lássuk, milyen eredményre jutottak a tudatos és takarékos hollandok!
Interjú a kiadvány egyik fő kezdeményezőjével, Leo Hendriks kutatási koordinátorral (megjelent: Magyar Építőművészet Utóirat melléklete, 2010/6)
Ismertető a kiadványról (megjelent: Műemlékvédelem 2011/2)
Ismertető a kiadványról (megjelent: Műemlékvédelem 2011/2)
